Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis fetrenke. Hát ez a kis fentrenke kiszúrta magának a holdbéli csónakost. Gondolta elvihetné magával, mert a kis fetrenke nem szokott maga menni. Sehová. Még a holdra se. Pedig most odakészült. Megálmodta ugyanis, hogy változtatni kéne.  Nagyon sok…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy érzés. Ez volt az az érzés, ami leginkább kikeletkor jön, vagy szerelemkor, vagy a hétköznapokban a másoktól elcsent mosolyokból. Vegyük most csak az alapesetet, amikor se kikelet nincs, se szerelem. Hétfő délután itt elcsenve, ott ellopva, futva haladt…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy párnácska. Hát ez a párnácska egyszer csak nagyot sóhajtott. A tollpihék a belsejében ekkor mondanom se kell, mind táncot jártak. Az ijedős tangó lenne talán a jó kifejezés, ha az egymásra tapadásukra gondolunk, de az érzékiségnek itt bizony most nyoma…